Címünk:
Telefonszámunk:
Milyen esetekben szükséges a falszárítás?
A tökéletesen leszigetelt lakásokban tapasztalható, 
hogy a keletkező pára nem tud távozni, így pedig előbb-utóbb óhatatlanul megjelenik afalakon a penész. A régi, rosszul szigetelt épületekben, esetleg ott, ahol egy nagy csőtörés vagy áradás áztatta el a pincét, szintén csak idő kérdése, hogy a lakás falai átvizesedjenek. Ha az utólagos szigetelés nem lehetséges, mert egy nagyobb átalakítás valamiért kivitelezhetetlen, akkor a falszárítás a jó megoldás. Így elérhető, hogy ne alakuljon ki a falon a salétromkiválás, valamint, hogy ne telepedjenek meg a penészgombák. Illetve, ha már kialakult a penészesedés, a fal kiszárítása fokozatosan visszaszorítja a penészgomba-telepeket, és a dohos, nyirkos, áporodott levegő is tisztábbá, frissebbé válik.
Mivel jár, ha nem kerül sor időben a falszárításra?
A vizes, salétromos falakon lerakódó ásványi sóknak, amellett, hogy elcsúfítják a falat, van egy lényegesen nagyobb hátrányuk. Ezek a sók ugyanis megkötik a nedvességet a levegőből, így a fal felülete állandóan nedves lesz. Ez főleg télen jellemző, mert ilyenkor a fal csak a lakás belső tere felé tud szellőzni.
A falakból kipárolgó nedvesség pedig érezhetően rontja a fűtés hatékonyságát. A nedves fal sokkal jobb hővezető, mint a száraz, lényegében a lakásban lévő levegő hőmérsékletét az ilyen fal kivezeti a szabadba. Kísérletek alapján, ha a fal nedvességtartalma 1%-kal nő, akkor a fal hővezető képessége 5%-kal növekszik. Így a lakástulajdonosoknak a salétromos fal és penészes fal mellett számolniuk kell a megemelkedett fűtési költséggel is. Egy ilyen helyiségben ugyanis az embert megcsalhatja a hőérzete, és hiába látja például azt a hőmérőre pillantva, hogy 23 fok van a szobában, ő mégis fázik. Ez fűtési költséget nővelő probléma, de talán még ennél is fontosabb, hogy a nedves falak sokféle egészségügyi problémát okozhatnak. A dohos, nyirkos levegő reumára és az ízületi betegségekre hajlamosít. A penészes falról a levegőbe kerülő gomba spórák bejutnak az ember légző rendszerébe is, ahol allergiát, asztmát okozhatnak.
Mit tehetünk a szárazabb fal érdekében?
Fontos tudni, hogy a kiszárításra váró helyiség hőmérséklete nagyon lényeges a művelet hatékonysága és főleg gyorsasága szempontjából. Például a 20 °C hőmérsékletű levegő nagyjából dupla annyi vizet, párát képes megkötni, mint a 10 °C-os. Tehát használhatjuk a legmodernebb, legdrágább páramentesítő gépet, ha a készülékbe a falakból nem képes eljutni a nedvesség – azt ugyanis a levegő közvetíti.
Ezért törekedjünk arra, hogy a helyiség levegője lehetőleg 20-25 °C-os legyen, de minimum 15 °C. Ennek érdekében érdemes felfűteni a helyiséget. Ehhez lehetőleg elektromos berendezést használjunk, mert a gázzal működők növelik a levegő nedvességtartalmát.
Az egyik leghatékonyabb lehetőség a falszárításra a páramentesítő készülék. Ennek a működési elve az, hogy a levegőben található felesleges nedvességet elszívja. Ahhoz, hogy a falak is elkezdjék leadni a nedvességet, a levegőt 50-55%-osra kell kiszárítani.